Csapatunk ma 13.00-tól hazai környezetben fogadta a Budapesti VSC-t. A 2008-2009-es szezon 7. felkészülési mérkőzésére a napok után először enyhébb és napsütéses - azért még így is hideg, télies - időjárás mellett sokan voltak kíváncsiak. Az elmúlt heti Csepel HC '94 SE elleni találkozóhoz hasonlóan ezúttal is Dóra Attila hivatásos játékvezető fújta a sípot. A Magyar Labdarúgó szövetség, U15 II. osztály, Közép B csoportos bajnokság aktuális 6. helyezettjével vívott összecsapás igen jól indult számunkra. Az első percekben kifejezetten szép labdakihozatalokat mutattunk be, emellett sokat birtokoltuk a labdát. A Budapesti VSC játékosai ezt csak pár percig hagyták, utána néhány szabálytalanság elkövetésével, illetve határozottabb labdaszerző tevékenységgel jelezték, szeretnék átvenni az irányítást. Sajnos, mieink felvették a "kesztyűt", és partnerek voltak a brusztos játékban. Ahelyett, hogy az első percekben bemutatott, higgadt, lapos passzos összjátékot folytattuk volna tovább, elkezdtünk harcolni és "rúgd és fuss" focit játszani. Ennek az lett a következménye, hogy az első félidőben nem bírt egymással a két csapat. Szóval, 0 - 0-s állásnál ért véget az első játékrész. A szünetben Wágner Ádám, csapatunk vezetőedzője több cserét is végrehajtott. Pozsárt az ezúttal mezőnyjátékosi szereppel megbízott Bálint váltotta, de nem a középső támadó középpályás pozíciójában, hanem az ékjátékos posztján, ahonnan Hőgye húzodott hátra Pozsár megüresedett helyére. Rendek Samu szerepkörébe, a jobb oldali középpályás biztosító pozíciójába állt be. Simon helyett pedig Gedra lépett pályára. Simon helyére, a bal oldali belső hátvéd posztjára Erdősi húzódott beljebb a bal oldali szélső hátvéd szerepköréből, ahova Gedra került. A második félidőben hatalmas mezőnyfölényt alakítottunk ki. Többször percekre saját kapujuk elé "szegeztük" ellenfelünket. "Futószalagon gyártottuk" a tiszta ziccerhelyzeteket, melyekből egyet sem tudtunk gólra váltani. Elsősorban Bálint volt az, aki fellendítette a támadó játékunkat. Később, az 56. percben beálló Erdész szereplése is hozzájárult ahhoz, hogy még több gólhelyzetünk legyen. Erdész a bal oldali támadó középpályás pozíciójába állt be, ahonnan Nagy Á. a jobb oldali szélső hátvéd posztjára lépett vissza. Ez azt jelentette Szobotka számára, hogy mára véget ért neki a játék. A 60. percben utolsó cserejátékosunk, Tarjáni is beállt. Ekkor Bernáth hagyta el a játékteret. Tarjáni a középső támadó középpályás szerepkörébe állt be, míg onnan Hőgye lépett vissza Bernáth megüresedett helyére, a bal oldali középpályás biztosító pozíciójába. Egészen az utolsó percekig sok-sok ziccerhelyzetet dolgoztunk ki. A lefújás előtt pár perccel a Budapesti VSC-nek volt egy kontratámadása, de akkor még Bodzay kapusunk bravúrral hárítani tudott. Az utolsó, tehát a 80. percben érvényesült a labdarúgás íratlan törvénye, miszerint a sok kihagyott helyzet "megbosszulja magát". A vendégek újabb kontratámadásuk végén "mattoltak" minket (0 - 1). A középkezdésre még volt idő, másra azonban már nem. Tanulságos, és a mi szempontunkból egy nagyon bosszantó mérkőzésen vagyunk túl!